A házban minden szanaszét volt.Egy nagy sóhaj kíséretében kezdtem el takarítani.Mire végeztem,pont 20 óra lett.Felkaptam a táskáimat és a bőröndöt magam után húzva hagytam el a lakást.
Másfél órával később:
Már egy ideje az utcákat jártam valami csöndes helyet keresve,ahol ma estére meghúzhatom magam.Válaszhattam:egy sötét,ilyesztő sikátor;egy busz megállója vagy a park.Én a park mellett döntöttem.
Leültem az egyik nekem tetsző padra.A bőröndöket úgy helyeztem el,hogy valamelyest takarjanak is és miután elhelyezkedtem,a kezemet a tarkómra helyezve döltem le.Lehunyt szemmel szívtam fel a friss,esti levegőt.Nem volt semmi zaj,a park szinte üres volt,csak itt ott volt néhány turbékoló pár.
Már majdnem elaludtam,amikor nyögéseket hallottam meg tőlem nem messze.Felültem és egy pár éppen...Éppen csókolózott a mellettem lévő padnál.Megijedtem,hogy ez az egész elfajulhat a pár között,ezért inkább arrébb mentem,jó messze tőlük.Megint elhelyezkedtem és lehunytam szemeimet.Egy kis idővel később már mély álomba is merültem...
-Elnézést!Hölgyem,kérem kelljen fel!-rázott meg valaki.
-Igen?-kérdeztem kábán.
-Itt fotózás zajlik,arréb tudna menni?
-Ja,persze.Elnézest!-felkaptam cuccaimat és két paddal arréb leültem.Már nem tudtam vissza aludni,mert ha valaki egyszer felkelt,utána már csak nehezen alszok vissza.Így néztem,ahogy a modelleket sminkelik.
Mire a fotózásnak vége lett,már a nap is felkellt.
-6 óra.-néztem meg a telefonomat.Felálltam és bementem dolgozni.
-Katy.Hol aludtál?-kérdezte Vin amikor szembe jött.
-Egy...Egy barátomnál.-mosolyogtam.Egy ásítás kíséretében léptem ko az öltözőből. -Jó reggelt!-üdvözöltem az első vendéget. -Mit hozhatok?-kérdeztem,miután leült az egyik asztalhoz és áttanulmányozta az ét- és itallapot.
-Ebből a sütiből és egy hosszú kávét kérnék.
-Máris hozom.-hajoltam meg.Elkészítettem és kivittem.
-Katy!Telefon! -hozta ki az említett tárgyat Vin.
-Ah,Köszi. Hallo?-szóltam bele.
-Jun,hol vagy? Már három órája elkezdtük a próbát de te sehol sem vagy!-üvöltött a telefonba B.I.
-Jaj!Elfelejtettem!Sajnálom!Figyu,holnap megyek,jó?Szia!-tettem le gyorsan.
-Katy,itt van megint!-jött oda hozzám az egyik munkatársam.-Már több,mint egy hónapja mindig idejár.Menj,vedd fel a rendelését!
-Jó napot!A szokásosat?-kérdeztem.
-Szóval még emlékszel rám.Igen,a szokásosat kérném.-mosolygott.
-Rendben,máris hozom.-miután kivittem neki,megkért,hpgy foglaljak helyet vele szemben és elkezdtünk beszélgetni.Sok viccet mondott,amiken sokat röhögtem.
-Kérhetnék még egy kávét?
-még egyet?Ez már a hatodik.-csodalkoztam.
-Megszomjaztam.-vont vállat.
-Oké,mária hozom.-sóhajtottam.
Este amikor zártunk,ő is felállt.
-Köszönök mindent,mennyi lesz?-kérdezte.
-Nem kell fizetned semmit.Ajándék tőlem.-mosolyogtam.
-Oh,nem is tudtam,hogy ma van a szülinapom.Akkor köszönöm szépen.Holnap találkozunk Katy!-kacsintott.
Következő nap:
-Katy!-köszöntött a férfi,ahogy belépett.
-Jó reggelt!Még csak 8 óra van,de ön már itt van.
-Oh,inkább tegeződjünk,kérlek!Nem vagyok olyan idős...
-Rendben...Öhm,hogy is hívják?És honnan tudja a nevemet?
-Momdtam,hogy tegeződjünk.Amúgy rendszeresen járok ide,ezért tudom a neved.Én pedig Woo Ji Seok vagyok,de Taewoon-nak szoktak hívni.-nyújtotta a kezét és kezet ráztunk.
-Akkor a szokásosat hozzam?
-Igen.-bólintott.Miután elkészítettem a kávét,kivittem.Éppen indultam volna vissza,amikor megszólalt.-Jaj!Majdnem elfelejtettem!Tessék,ezt neked hoztam.Ajándék.-mosolygott,majd a kezembe nyomott egy zacskot.
-Köszönöm,de nem fogadhatom el.-ráztam meg a fejem és visszamyújtottam,de ő visszatolta a kezem.
-Nem,nem.Ez egy ajándék.Cserébe mindig te fogsz kiszolgálni.-kacsintott.
-Rendben.Akkor elfogadom.-sóhajtottam.-Nagyon szépen köszönöm!-hajoltam meg.Bementem az öltözőbe,leraktam a nemrég kapott ajándékot és a főnök irodájához mentem,ami a mosdó mellett található.Megálltam az ajtó előtt és bekopogtam.
-Gyere be!-hallottam bentről.Benyitottam.Megálltam a férfival szemben.
-Mit akarsz?
-Itt aludhatok ma este?-kérdeztem.
-Miért?
-Mert most nincs hely,ahová mehetnék.De csak egy napról lenne szó!-mutattam az ujjammal.
-Rendben.
-Köszönöm!Nagyon szépen köszönöm!-hajolgattam.Kimentem és bezártam magam mögött az ajtót.Egy nagy sóhaj kíséretében láttam neki a munkámnak.
